A Kölcsönös Megfeleltetés rendszerének 2009 évtől történő Magyarországi bevezetése.
A kölcsönös megfeleltetés (KM) rendszere az Európai Unió Közös Mezőgazdasági Politikájának 2003. évi reformja során jött létre. Az Unió Tagállamai elsősorban azzal a céllal hívták életre, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható jellegét erősítsék, illetve a Közös Mezőgazdasági Politika társadalmi elfogadottságát növeljék azon európai adófizetők körében, akik nem részesülnek közösségi mezőgazdasági támogatásból. A kölcsönös megfeleltetést a régi tagállamokban (EU-15) 2005-ben kezdték bevezetni, s a hároméves bevezetési időszak (2005-2006-2007) után 2007-ben már teljes körűen alkalmazzák a mezőgazdasági támogatások kiosztásának folyamatában és ennek megfelelően az összes követelményt és előírást rendszeresen ellenőrzik a gazdálkodóknál.
A 2004-ben csatlakozott új tagállamok (EU-10) nagy többségének, köztük Magyarországnak is a kölcsönös megfeleltetési rendszer teljes bevezetését a 2009. évtől fokozatosan rendeli bevezetni a vonatkozó közösségi jogszabály. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben válnak teljes körűvé a KM ellenőrzések.
A kölcsönös megfeleltetés nem más, mint egy „szakmai követelményrendszer”, amelyet a gazdasága teljes terültén be kell tartania minden olyan mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodónak, aki európai uniós közvetlen kifizetésben, illetve az EMVA II. tengelyéből meghatározott támogatásban részesül.
A kölcsönös megfeleltetés feltételrendszere két nagy részre osztható fel:
- a Helyes Mezgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) fenntartására vonatkozó előírások
- illetve a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) követelményeinek összességére.
A HMKÁ előírásokról a 1782/20003/EK rendelet 4. melléklete ad tájékoztatást, ám azok pontos meghatározását tagállami szinten kell elvégezni. A hazai HMKÁ előírásokat a 4/2004. FVM rendelet tartalmazza. A HMKÁ előírásait Magyarországon 2004-től, az Unióhoz történt csatlakozásunk óta folyamatosan alkalmazzuk a mezőgazdasági támogatások vonatkozásában. A HMKÁ előírásai tehát egyáltalán nem újak, a csatlakozás óta érvényesek és betartandók egyes mezőgazdasági támogatások igénylése során.
A Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményeket a 1782/20003/EK rendelet 3. melléklete tömöríti. Összesen 19 darab közösségi rendelet és irányelv egyes rendelkezéseit tartalmazza, a környezetvédelem, élelmiszer-biztonság, állategészségügy és állatvédelem területeiről. Ezeket a jogszabályokat Magyarország legkésőbb a csatlakozáskor átvette, azaz betartásuk 2004-től kezdve kötelező. Tehát a JFGK követelmények sem újak, ma is hatályosak és betartandók, teljesülésüket az illetékes hatósági szervezetek ma is ellenőrzik.
A kölcsönös megfeleltetés bevezetésének egyetlen új eleme legfeljebb az, hogy ha valaki ezen előírásokat nem tartja be, akkor nem csak hatósági bírság veszélyével számolhat, hanem azzal is, hogy a mezőgazdasági támogatási összegét is csökkenteni fogják.
Intézményi, végrehajtási szempontból a kölcsönös megfeleltetésnek három eleme van:
- Előírás rendszer
- Ellenőrzési rendszer
- Szankció rendszer
Az előírás rendszer tartalmazza a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó követelmények és előírások összességét. Mindezen szabályok betartását ellenőrizni kell: az ellenőrzési rendszer tömöríti azokat az ellenőrzési elemeket – az ellenőrzésre szánt ügyfelek kijelölésétől az ellenőrzés eredményeinek kiértékeléséig – amelyeket a vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtani rendelnek. A szankciórendszer pedig az ellenőrzés eredményei alapján, a közösségi jogszabályokban meghatározott módon kalkulálja a potenciális levonás mértékét.
Összefoglalva tehát a kölcsönös megfeleltetés az egyes közösségi mezőgazdasági támogatások teljes összegéhez való hozzájutáshoz betartandó előírások és követelmények összessége, illetve az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési és szankciórendszer. Legfelsőbb vezérlő elve a fenntarthatóság elősegítése a meglévő szabályozás jobb betartásán keresztül. Célja az európai mezőgazdasági támogatások társadalmi (adófizetői) és nemzetközi (WTO) elismertségének javítása, valamint a gazdálkodók ismereteinek és tudatosságának erősítése a velük szemben támasztott szakmai és társadalmi elvárásoknak való megfelelésben.
Oláh István
Ügyfélszolgálati Tanácsadó
Magyar Agrárkamara
