Barátsággal és szeretettel köszöntöm Önt Cigánd város hivatalos honlapján! Örömmel üdvözlöm Önt, aki tájékozódni szeretne a mindennapok történéseivel kapcsolatban, és eligazodni a helyi szolgáltatások terén; Önt, aki internet-böngészőként oldalunkra tévedt, vagy országjáróként érdeklődik településünk és térségünk iránt; s végül, de nem utolsó sorban, Önt, akinek cége régiónkban találta meg – vagy éppen most keresi - gazdasági számításait!
A Tisza- Bodrog-Latorca folyók ölelésében élte évszázadok során napjait Cigánd,sok más Bodrogközi településsel együtt. Ez az ölelés áldásos is volt, mert távol tartott tőlünk tatárt, törököt, de sokszor szenvedni kellett a túlcsordult szeretettől, ha kiléptek a medrükből, s meglátogatták őseink földjeit, házait.
Helységünk néveredete nem teljesen tisztázott.
Legvalószínűbb egy honfoglalás kori birtokosunknak a személyneve. Mindenesetre már 1289-ben oklevél örökítette meg nevét, sőt az 1923-ban történt egyesülésig két Cigándot/Kis és Nagycigánd/ tartottak számon. A letűnt idők küzdelmeiben bőven kivették a részüket az itt lakók, de nem hiába! A láp és a mocsár helyére olyan termőföldet varázsoltak, hogy később a közeli piacokat ők látták el jó minőségű burgonyával, káposztával. Megélhetésünket azonban nem mindig biztosította e föld. Sokan rajzottak ki Amerikába a XIX. század elején a könnyebb megélhetés reményében. Ugyanez a kiáramlás kezdődött meg az 1950-es 60’as évek végén,csak már nem a tengerentúlra, hanem Miskolcra, Ózdra, Budapestre. A Cigándi ember soha nem adta fel hitét, reménységét, bizakodását. Megtartotta az apáról fiúra szálló szellemi örökséget. Hogyan is maradhatott volna fenn e nélkül az a számtalan sok népdal, mese, népballada, a Cigándi keménycsárdás, az egyszerűségében is lelket gyönyörködtető Cigándi szőttesek kavalkádja? E kincsek, értékek összegyűjtésére olyan országos hírű néprajzosok, folkloristák jöttek el ide, mint Lajtha László, Gönyey Sándor, Vass Lajos, Kaposi Edit vagy Vásárhelyi László. Mi is adtunk országunknak jeles Cigándinkat: Sőregi Mártont, Kántor Mihályt, Román Sándort. S bár nincs régi kastélyunk, várunk, de településünk közepén ékesedik református templomunk, mely alapköveit jóval a reformáció előtt rakták s melynek keleti szárnyát még a husziták építették. Mende–monda kering arról, hogy Kossuth Lajos itt lovagolt át egyszer a Tisza túloldalára! Két miniszterelnököt láthattak a szerencsésebb Cigándiak: a híres Gömbös Gyulát, sokkal később pedig Lázár Györgyöt. Az országgyűlés egykori elnöke Szabad György viszont 1992-ben avatta fel a II: világháborús emlékművünket. Az idők során többször is változott járási székhelyünk. Tartoztunk Királyhelmechez (a mai Szlovákia területén helyezkedik el) Ricséhez, Sátoraljaújhelyhez. Most hozzánk tartoznak az alsó –bodrogközi települések. Mai szóhasználattal élve Cigánd a Bodrogközi Kistérség központja. 2004. július 1-jén megkaptuk a városi rangunkat. A múlt példáiból erőt merítve élhetővé és élvezhetővé kell tenni jelenünket, s perspektívát nyújtani a jövő generációjának. Szeretnénk, ha meglátogatja városunkat, akkor ön is megismerkedne méltán híres „apró bélesünkkel”, átélje a tiszavirágzást, meglátogatná korhű falumúzeumunkat és élvezné a messze földön híres Cigándi vendégszeretetünket.
Barátsággal és szeretettel köszöntöm Önt Cigánd város hivatalos honlapján! Örömmel üdvözlöm Önt, aki tájékozódni szeretne a mindennapok történéseivel kapcsolatban, és eligazodni a helyi szolgáltatások terén; Önt, aki internet-böngészőként oldalunkra tévedt, vagy országjáróként érdeklődik településünk és térségünk iránt; s végül, de nem utolsó sorban, Önt, akinek cége régiónkban találta meg – vagy éppen most keresi - gazdasági számításait!